Felülvizsgálati gyakoriság
A villámvédelem szabványossági felülvizsgálatának gyakoriságát a BM 28/2011. (IX.6.) rendelet határozza meg, tűzveszélyességi osztálytól függően:
Mi a villám?
A villám zivatarok alkalmával a felhő és a Föld, vagy két felhő között keletkező nagyfeszültségű villamos kisülés. A villámok azonban nemcsak az égen láthatók és hallhatók, hanem otthonainkba is „belátogatnak”.
A neten gyorsan találhatunk félelemkeltő cikkeket, például: „Villámcsapás a vízen”, „Túlélhetünk egy villámcsapást?”, „Minden tizedik háztartásban volt már villámcsapás” (forrás: villám.lap.hu).
Otthonunk pusztulását azonban nem kell tétlenül elfogadnunk. A tudomány ismeri a villámokat, így a védekezés módját is meg tudja adni. A villámvédelem műszaki követelményeit szabványok és rendeletek határozzák meg. A villámcsapás okozta kockázat viszonylag kis beruházási költséggel a gyakorlatban kielégítő szintre csökkenthető.
„A rossz villámhárító nem villámhárító!”
Még jó villámhárító esetén is károsíthatja a villámcsapás a létesítményt.
Az épületre szerelt villámhárító feladata
- Megóvja az épületet a villámcsapás mechanikai és termikus hatásaitól.
- Nem elriasztja a villámot, hanem éppen ellenkezőleg: magához vonzza azt.
- Kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy a villám energiáját tűz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül levezesse.
A villámhárító önmagában nem elég
Sokan úgy vélik, hogy villámhárító alkalmazásával a villámok elleni védekezés feladata megoldottnak tekinthető. Ez azonban csak részben igaz.
Villámcsapáskor a villámhárító nagy áramot vezet a földbe. A szakszerűen tervezett és kivitelezett villámhárító, valamint a védett épület nem sérül meg, a levezetett áram egy része azonban behatol az elektromos hálózatba. Ez tönkreteheti az érzékeny berendezéseket (számítógépeket, szórakoztató elektronikai eszközöket), rosszabb, de ritkább esetben elektromos zárlatot vagy tüzet okozhat. Ilyenkor nem közvetlenül a villám okozza a veszélyhelyzetet, hanem annak másodlagos hatása.
A villámcsapás másodlagos hatásaként keletkező túlfeszültség nemcsak az elektromos hálózaton terjed, hanem a kábeltévé- és telefonhálózaton is, hiszen ezek is elektromos hálózatok.
A működő túlfeszültség-védelem kialakítása még egy kis lakásban sem merülhet ki abban, hogy egy hipermarketben vásárolt, erre szolgáló adaptert a konnektorba dugunk. Az elektromos berendezések csak korrekt módon kialakított külső és belső villámvédelemmel védhetők meg eredményesen.
Mielőtt hamis biztonságérzetbe ringatnánk magunkat, érdemes szakemberek véleményét kikérni.